Gyakran Ismételt Kérdések

A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti az ingóságot:

a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,
az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,
az üzletrészt és
az értékpapírt, ha a Vht. az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.

A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.

Az ingóárverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető elektronikus árverési rendszer szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés 6.000.- Ft-os díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a Vht. 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.

Árverezőként – a tulajdonszerzési arány megjelölésével – több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.

Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet:

a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;
az árverésből nincs kizárva; és
előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén, igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.

Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra. A vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 35%-a

Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó – ennek feltüntetésével – zárja le a licitnaplót.

A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

Az ingóság árverési vevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.

A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.

Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.

Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

Az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. Nemlakó ingatlan esetén a vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 50%-a.

Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől – számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Az adott árverési tételhez történő aktiválásának feltétele az árverési előlegnek az árverést lefolytató végrehajtó letéti számlájára való befizetése vagy átutalása és az aktiválási kérelem felhasználói kezelőfelületen keresztül történő továbbítása.

Az aktiválási kérelemben az árverező arról nyilatkozik, hogy az árverési előleget befizette, az árverési feltételeket tudomásul vette, és nem minősül az árverésből kizárt személynek. Az aktiválási kérelemről a végrehajtó az aktiválási kérelemről a végrehajtó a kérelem alapján az árverező felhasználói nevét és jelszavát az árverési előleg befizetését követően haladéktalanul, átutalása esetén pedig legkésőbb a kérelemről szóló rendszerüzenet kézbesítését követő munkanapon aktiválja, a feltételek hiánya esetén az aktiválási kérelmet – az ok megjelölésével – elutasítja. Az átutalt árverési előleg beazonosítása akkor lehetséges, ha az átutalási megbízáson az árverező közleményként feltüntetni a végrehajtási ügyszámot, az árverezői regisztrációt tanúsító kivonat sorszámát és az árverési tétel azonosítószámát. A végrehajtó a beazonosíthatatlan összegeket az átutaló részére visszautalja.

Ha az árverező nem tesz érvényes ajánlatot, vagy a vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg:

az adós.
végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,
az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)] és élettársa,
az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy

Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg. Az árverező az előlegét elveszti. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.

Ha a második árverésen a dolgot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat:

kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
a teljesítési határidő letelt.

A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezségre is irányadó.

Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az olyan lejárt pénzkövetelés, amelynek összege az 1 millió forintot nem haladja meg.

A fizetési meghagyásos eljárás pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített nemperes eljárás, amely 2010. június hónaptól kezdődően a bíróságok feladatköréből a közjegyzők hatáskörébe került. A fizetési meghagyásos eljárás során a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettel szemben fizetési kötelezettséget előíró meghagyást bocsát ki, amelynek a kötelezett ellentmondása hiányában ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírósági ítéletnek.

Amennyiben a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül – legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikusan előterjesztett kérelem esetén 3 munkanapon belül – kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző az érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja, a fél meghallgatásának, bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni, aki a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élhet.

A kötelezett által kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át és a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében rögzített iratainak kinyomtatott példányát megküldi az eljárást tovább folytató – hatáskörrel és illetékességgel rendelkező – bíróságnak.

Ha a kötelezett a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadja meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.

A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.

Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz nyilatkozatot.

A végrehajtó a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.

A végrehajtó jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg.

Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó a feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.

Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.

52/B. § (1) A végrehajtó az adós számára – az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva – részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,
az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és
a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

(2) A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

(3) Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

(4) A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.

Ha a végrehajtás során befizetett összeg nem fedezi a behajtani kívánt valamennyi követelést a Vht. meghatározza a kielégítés sorrendjét.

A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget – kell kielégíteni

165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:

gyermektartásdíj,
jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
egyéb követelés,
a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.

166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

A befizetett összeget több végrehajtást kérő esetén mindig fel kell osztani. Egy végrehajtási ügy így külön nem fizethető ki.

169. § Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.

(3) Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet – az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával – kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.

Az ingatlan foglalása a végrehajtási jog ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésével történik.

A földhivatal a bejegyzésről a tulajdoni lapon szereplő valamennyi érdekeltet értesíti.

Résztulajdonnal rendelkező adós esetén a végrehajtási jog bejegyzése csak az adós tulajdonrészére történik. A teljes ingatlan leterhelése nem lehetséges. Az esetleges árverésen történő értékesítés is csak az adós tulajdonrészére történik.

A leterhelt ingatlan értéke és a követelés mértéke között nincs összefüggés.

Az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés nem jelenti az ingatlan azonnali árverését.

A végrehajtó megpróbálja a követelést a Vht-ben szabályozott fokozatosság elve szerint behajtani, és csak a legvégső esetben kezdődik el az ingatlan értékesítése.

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant.

Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

A Vht. 43. és 44. § alapján a végrehajtó átvizsgálhatja az adós lakását és a tartózkodási helyéül szolgáló más helyiségét is. A helyszíni eljárás lefolytatása előtt nem szükséges megállapítani, hogy az adós tartózkodási helyéül szolgáló ingatlan az adós tulajdona-e.

A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

Letiltás kiszámításának alapja mindig a nettó jövedelem.

A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

tartásdíj
az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

A munkabérre és egyéb járandóságra történő végrehajtást a Vht. 58-tól 79.§-ig szabályozza.

Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni.

Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is kivonja a járművet forgalomból.

A gépjárműre folytatott elektronikus ingóárverés csak abban az esetben folytatható, ha a jármű őrzése biztosított.

A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű (több gépjármű esetén egyik gépjárműve) árverésig történő használatát ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat.

A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.

A gépkocsi (végrehajtási eljárás során történt) lefoglalása után kötött adásvételi szerződés érvénytelen, így az a foglalás alóli feloldás iránti igényperre kellő alapot nem teremt.

A végrehajtást kérő amennyiben az adós tulajdonában álló ingatlanán jelzálogjoga vagy opciós (vételi) joga áll fenn, illetőleg tudomása van az adós tulajdonában lévő ingatlanról – a végrehajtható okiraton feltünteti az érintett ingatlan ismert adatait, különösen a helyrajzi számát.

Amennyiben így a végrehajtó előtt ismertté válik az adós ingatlana, a végrehajtási eljárás végrehajtói szakának megindulását követően (azaz a végrehajtási előleg számlájára történő beérkezése után) három munkanapon belül intézkednie kell a végrehajtási jog bejegyeztetéséről.

Abban az esetben, ha a végrehajtás az ingatlanra is zajlik – azt a végrehajtást kérő nem zárta ki -, de nem ismert az adós tulajdonában lévő ingatlan, úgy a végrehajtó mindenekelőtt beszerzi az ingatlan adatait, és ezt követő három munkanapon belül rendelkezik a végrehajtási jog bejegyzéséről.

Amennyiben az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből a jelzálogjoggal biztosított követeléseket is ki kell elégíteni, ezeknek a kielégítése a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében történik. Amennyiben ugyanis megtörténik a sorrendileg előbb álló jelzálogjog jogosultjának kielégítése, úgy ennek megfelelően történhet meg a jelzálogjog törlése, ami a tehermentes tulajdonszerzés feltétele.

A végrehajtás során az ingatlan lefoglalása nem jelenti azt, hogy az adós tulajdonjoga, elidegenítési vagy terhelési joga korlátozva lenne: a végrehajtási jog bejegyzését követően is lehetősége van arra, hogy az ingatlant megterhelje vagy értékesítse. Ebben az esetben azonban a bejegyzés alapját képező szerződésben fel kell tüntetni, hogy a vevő vagy meghatározott jog jogosultja végrehajtási joggal terhelt ingatlanon szerez jogot, ennek megfelelően egy esetleges árverés sikeressége esetén a végrehajtás alól nem mentesülhet az ingatlan.

A bejegyzés lehetősége a legtöbb esetben az adósnak kiutat és segítséget jelenthet a teljesítésre: legtöbb esetben újabb kölcsönnel sikerül a végrehajtás alól kivonnia az ingatlant, azonban ehhez lehetősége kell, hogy legyen egy újabb jelzálogjog vagy opciós jog bejegyeztetésére. Arra is sok esetben van példa – általában a végrehajtók is ennek lehetőségére hívják fel az adós figyelmét -, hogy az ingatlant önként értékesítsék, és az így befolyt vételárból kerüljön sor a tartozás megtérítésére és az ingatlan tehermentesítésére. Ekkor mindenképpen jobban jár az adós, mert tényleges forgalmi értéken adhatja el az ingatlanát, míg egy esetleges árverésen a piaci ár alatt is elkelhet az ingatlan.

Hitelre vásárolt gépjármű nem mentes a foglalás alól.

A jármű végrehajtás alá vonható, ha a közlekedési nyilvántartóban az adós szerepel tulajdonosként. A nyilvántartásba bejegyzett opciós jog csak vételi jogot jelent. Amennyiben a hitelt folyósító pénzintézet a járművet a foglalás időpontja előtt nem származtatta vissza, a végrehajtó felhívása után igénypert indíthat. Amennyiben a pert elveszíti vagy azt nem indítja meg, az esetleges árverésen történő értékesítés után a jármű törzskönyvét az árverési jegyzőkönyvben feltüntetett vevő részére kiadja.

Jelzálogjoggal terhelt gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.

A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

Amennyiben a zálogjogosult a felhívás ellenére nem csatlakozik az eljáráshoz, a járműre alapított zálogjogát az árverés után elveszti. A jármű tehermentesen értékesíthető.

A hitelre vásárolt gépjármű bírósági végrehajtásban történt értékesítése után befolyt összegből az eljáráshoz csatlakozott jogosultakat a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint kell kifizetni. Amennyiben a pénzintézetnek nincs az adós ellen kezdeményezett végrehajtási eljárása, az árverésből befolyt összegből megtérülésre nem számíthat.

Az értékesítés után a hitel felmondása a járműre felvett kölcsönszerződésben szabályozott módon történik.

5.000.- Ft-os parkolási bírság miatt árverezhető-e az autóm?

Az 5.000.- Ft-os parkolási bírság mire a végrehajtóhoz érkezik, már több fázison átesett. A végrehajtás alapja nem a késve fizetés miatti, a gépjármű szélvédőjére rakott csekkben feltüntetett összeg, hanem a követelés behajtására indított fizetési meghagyásban szereplő összeg. A végrehajtást kérő fizet a közjegyzőnek a fizetési meghagyás kiállításért, majd ha az jogerőre emelkedik, a végrehajtási lap kiállításáért. A parkolási társulás ügyvédje a fent leírt eljárás lefolytatásáért munkadíjat kér, valamint a végrehajtási költséget is az adósnak kell fizetnie. A végrehajtási eljárás kezdetekor a teljes követelés legkevesebb 60.000.- Ft.

A végrehajtó a parkolási díj végrehajtására folytatott eljárásban is betartja a fokozatosság elvét.

Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható, így az adós gépjárműve is végrehajtható.

Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

Amennyiben az adós vagyontárgyaira folytatott eljárás nem vezetett eredményre, az eljárás a Vht. 52. § d) szerint szünetel, a végrehajtást kérő kérheti az eljárást folytatni. Kérelmét írásban kell benyújtania, melynek tartalmaznia kell a kérelem napjáig az adós mekkora hátralékkal rendelkezik.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009.évi L. törvény 32.§ (1) szerint Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.

(2)Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti.

A bírósági iratokat (ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.

A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

Az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

A helyszíni eljárásról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, egy példányát a lezárt ajtóra kifüggeszti.

A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak.

Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.

Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a fent említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak.

Ha végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a fent részletezett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

Így kell eljárni akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a www. netzrt.hu valamint a 06-40) 100-444 telefonszámon elérhető.

A NET program a három szereplő – hiteladós, hitelező és a Magyar Állam – közös áldozatvállalásán alapul. Ennek keretében:

a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat,

a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és

a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását.

A Magyar Állam nevében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmények hozzájárultak. A Nemzeti Eszközkezelő ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a hiteladóssal, időpontot egyeztet vele, hogy a lakóingatlant leltárba vegye, valamint, hogy megkössék az adásvételi szerződést és bérleti szerződést. Ennek eredményeképp a korábbi hiteladós – mint bérlő – továbbra is az otthonában maradhat. Bérlőként az Eszközkezelőtől határozatlan időtartamra bérli az ingatlant, melynek használatáért havi bérleti díjat fizet.

Elérhetőségünk

Címünk: 2310 Szigetszentmiklós, Viola utca 10. fsz. 5.
Postafiók:2311 Szigetszentmiklós, Pf.: 230.
Tel: (06-24) 423-860
Fax: (06-24) 423-860
Email: vh.0217@mbvk.hu